Vízfakasztók riport (nem csak) velem

Vízfakasztók
Aszályban pörög a kútbiznisz
Szirmai S. Péter
2012­08­09 06:21
A júliusi aszálypánik felpörgette a csillagászati víz­ és csatorna​ díjak miatt amúgy is reneszánszát élő kútfúró​ bizniszt, amelyben a feketegazdaság áll nyerésre.
Félmillióba került az ingyen víz az egyik Székesfehérvár melletti telektulajdonosnak. Az elmúlt néhány évben már 5 kutat rendelt különböző vállalkozóktól egyre nagyobb összegekért , de a nyár derekára egyikben sincs víz. Most fúrták neki a hatodik, immár 15 méter mély kutat , több mint 200 ezer forintért, és végre megtalálták a vízadó réteget .
Sokan járnak hasonló cipőben. Kumánovics György geológusmérnöknek, a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) elnökének kertjében szintén 4 döglött kút nyoma éktelenkedik, de csak a legutolsó működőképes, amelyet nem kontár fúrt.
GARANCIA NÉLKÜL
Egyre több pénzt hoz a kiskerti aszálypánik a természetes vízkészletek kiaknázóinak. A júliusi hőség és szárazság még verejtékesebbé tette a pörgős idei szezont a hazai kútfúróknak, akik közül a hozzáértőbbekre a megrendelőknek több hetet kell várniuk. A szárazság, no meg a csillagászati víz­ és
csatornadíjak hatására a saját kerti kút divattá vált.
A kutak kétharmadát a települések vonzáskörzetében, a családi házas övezetben a magánmegrendelők igénylik az öntözéshez, de áruházak, kisebb intézmények is fúratnak. A nagyobb kapacitású, mélyebb kutakat gazdálkodó szervezetek létesítik majorokba, külterületi telephelyükre, továbbá a nagy
szolgáltatók, vízművek. Az ügyfélkör újratermelődik, mert a jó kút élettartama is legfeljebb 30-40 év, a rosszaké csak pár esztendő, bár a specialisták szerint a rozsdásodó vas helyett a műanyag csővel készítetté, szinte végtelen is lehet.
Balog György pomázi kútfúrómester úgy véli, elsősorban az olcsóbb öntözés kedvéért, illetve a régi kút kiszáradása miatt vállalják egyre többen a több százezer forintos beruházást. Számla nélkül ugyan méterenként 5­6 ezer forintért, azaz átlagosan darabonként 100­-200 ezerért is lehet kutat rendelni, de
ennek megvan az a kockázata, hogy nem ad majd vizet. Ez elkerülhető, ha valaki rászán méterenként 10­15 ezer, azaz kutanként 300­400 ezer forintot, amiért már számla és garancia is jár. A megtérülés a kifizetett összegen túl függ a helyi vízdíjtól, a locsolt növényektől és a szárazság mértékétől is, de
akár már 3­5 év alatt is visszahozhatja árát a saját kút.
Abban, hogy manapság hamarabb száradnak ki a kutak, Balog György szerint nem az éghajlatváltozás, sokkal inkább a rengeteg kontár vállalkozó a ludas. A kútboom láttán sokan a gyors meggazdagodás reményében, de hozzáértés nélkül vágtak bele a fúrásba. „Az egyik ügyfelemnél csak 6 méterig
tudott lefúrni az egyik vállalkozó, nem is csoda, hogy nem működött a kútja. Mi 11 méterig fúrtunk le, gyönyörűen adja a vizet” ­ példálózik a szakember.
Úton-­útfélen táblán hirdetik magukat a botcsinálta vállalkozók, akik összebarkácsolt, nem kellő teljesítményű gépekkel dolgoznak, amelyekkel szerinte nem is lehet jó kutat fúrni. A mester maga is programozó matematikusból lett vállalkozó, miután tíz­egynéhány évvel ezelőtt nem talált pomázi telkére hozzáértő kútfúrót, így kitanulta a szakmát.
SZIGORÚ ÉS LASSÚ
A példa ragadós, bár a követők többsége nem bajlódik az engedélyekkel, a kellő tudás megszerzésével. Országszerte több százra tehető a be nem jelentett kútfúró vállalkozók száma. Székesfehérvár környékén például 21 tevékenykedik iparengedély és elegendő szakmai tudás nélkül.
2/13/2015 Vízfakasztók
http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=373216_vizfakasztok 2/3
A szakma becsülete, no meg az üzleti érdekeik védelme miatt szövetkeztek a mintegy 40 tagú MVE­ben a képzett kútfúrók az ügyfeleket és az államot megkárosító, a piacot tönkretevő kontárok és feketecégek ellen. Egyelőre azonban nem sok eredménnyel. „Olcsó kútnak nincs leve” ­ viccelődik Balog
György, de elismeri, a számlamentes konkurenciát az egyesület sem tudta még megfékezni.
Úgy véli, a feketegazdaságot azért sem könnyű visszaszorítani, mert a szigorú törvényi előírásokat nagyon nehéz betartani. Ha a telken csak 25 méternél mélyebben érhető el a vízadó réteg, vagy a kevés talajvíz miatt a felső agyagrétegnél mélyebbre kell fúrni, a jegyző helyett a regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell a kúthoz engedélyt kérni. Ez esetben viszont a drága vizsgálatok és a bonyolultabb engedélyeztetés miatt egymillió forintba is belekerül a hozzájárulás (lásd a keretes írást). A vízjogi engedély hanyagolásában a magas igazgatási szolgáltatási díjak mellett nagy szerepe van a lassú engedélyezési eljárásnak is.
EGYMILLIÓS BÍRSÁG
A szigorú szabályokkal viszont szemlátomást eddig nem értek célt a jogalkotók. A kutak többsége ugyanis engedély nélkül készül, így becsülni is nehéz, évente hány ezer újat létesítenek országszerte ­ mondja Kumánovics György. Az egyesület becslései szerint mindenesetre ma már a kutak legkevesebb
négyötöde engedély nélkül készül (lásd a táblázatot).
„Minket nemcsak az zavar, hogy jogtalanul dolgoznak, hanem az is, hogy rossz kutakat csinálnak, és ezzel elszennyezik a vízadó rétegeket” ­ magyarázza Kumánovics György. A rosszul átfúrt vízzáró rétegeken keresztül leszivárog a szennyezett, nitrátos talajvíz az agyagréteg alatti vízkészletbe, emiatt Fejér megye több településén is el kellett tömedékelni a rossz kutakat.
Az egyesület több, szigorúbb ellenőrzést kért Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. Ennek egyelőre annyi eredménye lett, hogy a vízgazdálkodási törvény módosítása nyomán négyszeresére emelkedett az idén az engedély nélküli és az engedélytől eltérő kutak után fizetendő bírság. A vízgazdálkodási előírás megszegői akár egymillió forintot is fizethetnek.
A hatóság aktívabb fellépése is várható, miután a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban a vízkútfúrások felügyeleti ellenőrzésének kiterjesztését kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől, illetve az önkormányzati jegyzőktől. Jelenleg azonban még csekély a lebukás esélye, legfeljebb feljelentés nyomán kerülhet valaki bajba.
Papírforma
A saját kút engedélyköteles. Ha a kútból nem vesznek ki napi másfél vagy évi 500 köbméter vizet, a települési önkormányzat engedélyezi. A talajvizes kutakhoz csak jegyzői engedély kell, az eljárás az építési hatóságok illetékességébe tartozik. A vízjogi engedélyes ­ 25 méternél mélyebb ­ kútból felhasznált víz mennyisége után vízkészlet­ használati járulékot kell fizetni a magánszemélyeknek és a közületeknek is. A talajvizes kútból felhasznált vízmennyiséget is évente be kell vallani a hatóságnak, és fizetni
utána a díjat, de az eljárás egyszerűbb. Ha valaki illegálisan működtet kutat, és ez kiderül, ellene az eljárást a területileg illetékes önkormányzatnak vagy vízügyi igazgatóságnak kell lefolytatnia.

Készül a kút. Akár 3­5 év alatt is megtérülhet
Kútvíz a házban
Sokan úgy akarnak spórolni a víz​ díjon, hogy a kútvizet bevezetik a házba, de ezt legálisan tenni körül​ ményes. Főként azért, mert a szennyvíz­elvezetési és ­tisztítási díj a szennyvíz mért mennyiségén alapul ebben az esetben. Szennyvízmérő hiá​ nyában az elszámolásnál a mért ivóvíz és a kútból származó víz összesített mennyiségét kell figyelembe venni. Tehát a kútból származó mennyiséget hiteles vízmérővel szükséges mérni, és az adatait át kell adni a víziközmű­szolgáltatónak. További hátrány, hogy
mivel a hazai közüzemi ivóvízhálózat túlméretezett, a vezetékes víz felhasználásának csökkenése tovább emelheti a fogyasztói díjakat. Emellett kockázatos, ha keveredhet a házi vízellátó rendszerben a kútból származó és a vezetékes, vagy​ is az ivóvíz.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-13. Bookmark the permalink.