Kútkiképzés

Megosztás

« Vissza az indexhez

A kútkilépzés a a kútfúrás azon mozzanata, amikor a fúrás befelyezése után  a lyuk kuttá alakul át. Ez persze nem megy magától az, hogy a kútbéléscső beépűl, az csupán az első mozzanat. Fontos, hogy a kútbéléscső nem akadhat el, magától le kell jutni a furat aljáig, legfeljebb a központosítók akadozhatnak egy keveset. Olcsó kutak esetében, ha nem tervezzük kavicsszűrő kialakítását, ez annyira nem fontos, de időnként látni, hallani, hogy a cső a gép erejével lessz belepréselve a lyukba, mivel a furat nem lett megfelelően kiképezve, és dugós, vagy összedőlt, vagy nagyon girbe gurba. Na ez nem kútkiképzés, hanem a nem i erőszaknak egy a törvény által nem büntetett formája. A természet viszont büntet, és ez az egyik legbiztosabb módja a későbbi problémák megalapozásának.

Miután a kútbéléscsövet elhelyeztük a furatban, a talajszerkezetnek megfelelő szemcseméretű szűrőkavics kerül elhelyezésre. Miközben beépítjük a szűrőkavicsot, folyamatosan figyeljük a kavicstető mérővel, hogy a szűrőkavics le megy e a helyére, mivel ha ez nem történik meg, a később meginduló kavics könnyedén összeroppantja a kútbéléscsövet. E pontban szeretném jelezni, hogy egy vödör gyöngykavics nem jelenti azt, hogy a kút kavicsolva van. A kút talpától a szűrő tetejéig durván méterenként 20 liter kavicsra van szükség, tehát többnyire száz literekről beszélünk.

A kavics tetejére homokszórás, majd agyagpellet kerül, megakadájozandó, hogy a feljebb található vizek elszennyezzék a vízadóréteget.

Ezután beindítjuk a kutat, kompresszorozás, tisztítószivattyúzás segítségével növekvő vízhozam mellett sor kerül a kútparaméterek felmérésére.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinrssyoutubeby feather « Vissza
This entry was posted on 2015-02-13. Bookmark the permalink.