A fúrt kút felépítése

A fúrt kutakat vízszintjük szerint két nagy csoportra oszthatjuk. Azokból a kutakból, amelyek vízszintje nincs hét méternél mélyebben, egy talajfelszínre telepített külsõ szivattyú segítségével is kitermelhetõ. Ezzel ellentétben a hét méternél mélyebben fekvõ vízszintû kutakból kizárólag búvárszivattyúval lehetséges a víz felszínre hozatala. Ez a különbség a szükséges béléscsõ átmérõben is megmutatkozik, míg egy külsõszivattyús kút csövezete már akár 40 mm is lehet, egy búvárszivattyús csövezéshez ajánlatos legalább 115-ös csövet használni. 

 

 Rétegvízkút felépítése
Image


Furatátmérõ
A kút furatának teljes átmérõje. Nagyobbnak kell lennie mint a beépített csõ átmérõjének, a csövezésen kívûl még a kavicsszûrõnek is el kell férni. a furatban. Lássunk két szokványos normál kútméretet német szabvány szerint:

   1. DN80: 88mm csövezés külsõ átmérõ + 2x50mm kavicsszûrõ=188mm furatátmérõ
   2. DN115: 125mm csövezés külsõ átmérõ + 2x50mm kavicsszûrõ=225mm furatátmérõ

                  
Vízszint           
Egy kúttal kapcsolatban két víszintet kell figyelembe vennünk:

   1. Nyugalmi vízszint - az a vízszint amely beáll amikor a kútból a vízkivétel szünetel.
   2. Üzemi vízszint amely a kút üzemelése közben beáll.

Míg a nyugalmi vízszint a környezet által adott, az üzemi vízszint a kivett vízmennyiség által szabályozható. Természetesen az üzemi vízszint mindig mélyebb mint a nyugalmi vízszint. Nem szabad, hogy az üzemi vízszint a szûrõig lesüllyedjen, különben a levegõ oxigénjének hatására lerakódások keletkezhetnek a szûrõn, amelyek a kút teljesítményét csökkentik, azt akár teljesen tönkre is tehetik. Ilyen károsodott kutakat valamennyire lehetséges javítani, forduljon bizalommal hozzánk:Tel.:(70) 779 779 9, Email: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. Biztosítani kell, hogy a nyugalmi vízszint legalább két - három méterrel a szûrõ teteje fölé érjen.
Talajvízkutaknál azt is figyelembe kell venni, hogy egy forró nyár folyamán a talajvízszint akár két három méterrel is lesüllyedhet.
                  
Kútszivattyú           
Talajvízkutak szivattyúi többnyire a furaton kívûl helyezkednek el. Érdemes a kúthoz egy aknát létesíteni, úgy hogy a szivattyú a fagyhatár alatt helyezkedjen el, így nem szükséges a berendezést õsszel szétszedni. A szivattyúkat négy csoportjba oszthatjuk:

   1. Kézi pumpa - a legolcsóbb megoldás, de csak kis vízmennyiség kitermeléséhez alkalmas. Viszont kezelõje megtakarítja a konditerembérletet.
   2. Kerti szivattyúk - egyszerû és olcsó elektromos készülékek, amelyek ki- bekapcsolását a felhasználónak kell elvégezni.
   3. Házi vízmû, illetve hidrofor Lényegében egy kerti szivattyú kiegészítve nyomáskapcsolóval, nem kell a ki- bekapcsolásával törõdni, sokkal komfortosabb, de valamivel drágabb is mint egy kerti szivattyú.
   4. Robbanómotoros szivattyú Inkább ott használatos, ahol a többi típus nem jöhet szóba, mivel üzemeltetése körülményes és drága

Image
Kézi pumpa

Image
Házi vízmű

Image
Kerti szivattyú   

Image
Robbanómotoros szivattyú

     Gondolni kell arra, hogy a szívócsõ végéneknek a szûrõ teteje felett kell elhelyezkedni!


Rétegvízkutak esetében a szivattyú a furaton belül víz alatt helyezkedik el, azaz búvárszivattyú. Búvárszivattyúk nyomják a vizet, ezáltal tetszõleges mélységbõl szívhatunk, azaz nyomhatunk vizet a felszínre. A fúrt kutakba beépíthetõ búvárszivattyúkat két csoportba oszthatjuk:

   1. Membránszivattyúk Kis vízmennyiségek kitermelésére alkalmas, kb. 50-60 mélységbõl tudnak vizet feltermelni. Kedvezõ árfekvésük miatt sokan választják. A membránszivattyúk állandó rezgésükkel károsítják a kutat, homokolást okoznak, esetenként tönkre is tehetik. Alkalmazásuk csak nagyon speciális esetekben javasolt.
   2. Centrifugálszivattyúk Minden mélységbõl, bármely vízmennyiséget fel tudják termelni, a vízadóréteget nem rázzák szét, viszont drágábbak mint a membránszivattyúk.

A búvárszivattyúkat úgy kell beépíteni, hogy a szivattyú alsó pereme a szûrõ felsõ pereme felett legalább fél méterrel helyezkedjen el. Amennyiben a szivattyú belelóg a szûrõbe, a szûrõ eltömõdhet, illetve a víz homokos lesz.
A szivattyú felett mindenkor legalább egy méter víznek kell lenni.


                  
Kútbéléscsõ
A kútbéléscsõ szerepe, hogy a kút falát képezze, beomlását megakadályozza. Míg kisebb, pár méteres kutakba akár csatorna csövet is lehetséges használni, addig már pár tízméteres kutaba is speciális kútbéléscsõ beépítését javasoljuk, mivel a csatornacsõ stabilitása nem megfelelõ, a rá nehezedõ nyomásnak nem minden esetben képes ellenállni, néha belapul, vagy akár össze is törhet. Ez általában a kút végét jelenti, ilyen események kiküszöbölése érdekében mi csatornacsõ beépítését nem javasoljuk.
                  
Iszapzsák
Az iszapzsák nevével ellentétben nem zsák, hanem egy 0,5-1 méter hosszú zárt csõ, amely a szûrõ alatt helyezkedik el. Alja el van zárva. Célja a kút üzemelése során a kútba bekerült homokszemcsék leülepítése. Idõnként kb. évente tisztítani kell.
                  
Kavicsszûrõ

Image

 A szûrõrakat és a furat fala közé kavicsszûrõ kerül. A kavicsszûrõ megakadályozza a finom homokot abban, hogy a szûrõn keresztûl a kútba kerüljön. A szûrõkavics szemcseméretét a szûrõrakattal és a talajszerkezettel kell összhangba hozni, különben nem mûködik optimálisan.


       
Termelõcsõ           
A külsõ szivattyúk szívócsõve nem szabad, hogy a szívás hatására összelapuljon, ajánlatos gégecsövet illetve PE csövet használni, kerti slag nem alkalmas erre a célra.. Végére lábszelepet kell szerelni. Mindenképpen a szûrõ felsõ pereme felett kell végzõdnie.
Búvárszivattyúk termelõcsövei többnyire mûanyagból készülnek (PE), és össze vannak fogva az elektromos vezetékkel és egy rozsdamentes drótkötéllel, amely a berendezés súlyát megtartja.

 

 
© 2014 Primakut.hu
Joomla! egy GNU/GPL Licensz alatt kiadott szabad szoftver
Magázó magyar verzió: Varanka Zoltán - NovoPortal